Még nem regisztráltam

REGISZTRÁLOK

Mondani-Való
Budapesti olvasónk kérdése, hogy mit tehet a tulajdonosközösség, ha a közös képviselő nem hajtotta végre a közgyűlés határozatát. A közgyűlési határozatot a közös képviselőnek – amennyiben az nem ellentétes a társasházi törvénnyel – végre kell-e hajtania? Megtagadhatja-e a közös képviselő egy számla kiegyenlítését, ha azt a társasház közgyűlése ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta?

A januári lapszámban megjelent közgyűlési meghívóminta kis pezsdülést okozott olvasóink körében. Több visszajelzést kaptunk a megismételt közgyűlés időpontjának értelmezésére vonatkozóan, ezért a februári számban közöljük a legmarkánsabb megfogalmazást budapesti olvasónktól és az arra adott választ Dr. Polgár Ildikótól.

Miért sugallják azt a (már több társasházi törvényt értelmező jogi tájékoztatáson is "elutasított") lehetőséget, hogy még aznap jogszerűen megtartható a megismételt közgyűlés?! = 15 NAPON belül kell, hogy a jogalkotó magyarázata szerint részt vehessen rajta az, aki akar, de a meghirdetett napon akadályoztatva volt.
Arról szeretnék pontos tájékoztatást kapni, hogy a tulajdonostársak hány százalékos tulajdoni hányada kell ahhoz a döntéshez, hogy az SZMSZ-ben rögzítsük, hogy a lakáson lévő tartozás (a mi társasházunk esetében közös ktg. + felújítás + víz és csatornadíj) az ingatlanra szól és nem névre. Erre azért lenne szükség, mert ha 6 hónapon belül elárverezik más tartozás miatt, vagy eladják, még nem tudtunk jelzálogot bejegyezni, futhatunk a pénzünk után. Ha az SZMSZ-ben rögzítenénk, hogy a tartozás az ingatlanra szól, akkor az új tulajdonos ellen a fizetési meghagyás érvényes lenne. Ezen határozat meghozatalához a közgyűlésen kívül ügyvédre is szükség van, vagy egyáltalán mi ennek a járható útja?

Tisztelt Szerkesztőség!

Lepsényi olvasónk arról kért tájékoztatást, hogy a tulajdonostársak hány százalékos tulajdoni hányada kell ahhoz a döntéshez, hogy az SZMSZ-ben rögzítsék, hogy a lakáson lévő tartozás (az ő társasházunk esetében közös ktg. + felújítás + víz és csatornadíj) az ingatlanra szóljon és ne névre. Erre azért lenne szükség véleménye szerint, mert ha 6 hónapon belül elárverezik más tartozás miatt, vagy eladják, még nem tudtak jelzálogot bejegyezni, futhatnak a pénzük után. Ha az SZMSZ-ben rögzítenék, hogy a tartozás az ingatlanra szól, akkor az új tulajdonos ellen a fizetési meghagyás érvényes lenne. Ezen határozat meghozatalához a közgyűlésen kívül ügyvédre is szükség van, vagy egyáltalán mi ennek a járható útja?

A törvény vonatkozó paragrafusainak értelmezésére dr. Polgár Ildikó szakértőt kértük fel, aki a társasházi ügyekben is, régi szakmai konzulensünk.