Még nem regisztráltam

REGISZTRÁLOK

Mankó a közgyűlés nagy buktatóihoz
A társasházi törvényt gyakran eltérően értelmezik, figyelmen hagyva az összefüggéseket is.
Egyszerű dolog eldönteni, hogy a társasház közgyűlésén az éppen tárgyalt napirendi pontban a szavazás milyen eredménnyel zárult. Összeadom az igeneket, a nemeket, a tartózkodókat és a többség szava döntött. Vagy mégsem mindig ilyen egyszerű?
Lássunk egy-két érdekesebb példát:
- Mi van, ha a tartózkodók vannak többségben?
- Mi van, ha a törvény minősített többséget ír elő a napirendi ponthoz (pl: szmsz elfogadás)?
- Mi történik, ha az alapító okirat vagy az szmsz a törvénytől eltérő szavazati arányokat ír elő?
- Mi van, ha a szavazás közben többen is távoznak?
Alapvetésként tisztázzuk, kit is illet meg a szavazati jog?

A társasházi törvény rendelkezései értelmében a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában, továbbá helyettük az általuk meghatalmazott személyek jogosultak a közgyűlésen szavazni. Érdekes kérdés, hogy írásbeli szavazás alkalmával mi van a meghatalmazásokkal? Lehet-e adni, elfogadható-e? A törvény rendelkezéseit átolvasva rájövünk, abban ugyan nem találunk megoldást erre a kérdésre. Ha a meghatalmazás értelmében az állandó meghatalmazottakkal kell a tulajdonos helyett közölni a közgyűlési meghívót, akkor egyértelmű, hogy az írásbeli szavazásra vonatkozó felhívást...

dr. Tóth T. Zoltán