Még nem regisztráltam

REGISZTRÁLOK

A konferencián történt
A fejlődés töretlen, mely a tudati és a technológiai átalakulás, modernizálódás egyenes következménye.

Lakóépületeink korszerűsítésének feltétele a pénzügyi fedezet megléte mellett a kapcsolódó lehetőségek igénybevétele. A pályázaton való részvételhez szükséges ismerni a buktatókat, a közbeszerzési eljárás szabályait, a helyi viszonyokat és a környezeti tényezőket. Az uniós tagság új távlatokat nyit hazánk számára is, csupán az a kérdés, hogy milyen mértékben tudjuk ezt kihasználni. A konferencia résztvevőinek a kérdései, hozzászólásai mutatták, hogy a közös képviselők felkészültek, az információkat jól kamatoztatják.
A konferencia háziasszonya Kárpáti Ilona bevezetőjében elmondta, hogy a konferencia témái igen aktuálisak, az előadások tartalmi felépítése felér egy tanfolyammal. A szándék is az volt, hogy minél több hasznosítható információval gazdagodjanak a résztvevők.

Az első előadó Csider László az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Lakásügyi Titkárságának Titkárságvezetője adott áttekintést a lakáspolitika aktuáliskérdéseiről és a panelprogramról és rövid tájékoztatást a készülő lakáskódexről.
Elmondta, hogy 2006. július 31-ével megszűnt a Lakás- és Építésügyi Hivatal, ahonnan a lakásügy és az építésügy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba került. A Lakásügyi Titkárság három területet visz, az első a lakástámogatási rendszer működtetése, a második, a pályázati rendszerek működtetése, a harmadik a lakásügyi jogszabályok kezelése. Tájékoztatást adott a lakásállomány megoszlásáról, a használatba vett lakások számarányáról. Az Eu-ban a lakásügy területén ezer lakosra négy átadott lakás az optimális, mert akkor tud a lakásállomány minőségi cseréjével egészséges lakásszerkezet kialakulni. Adatokkal szemléltette az előadó az épített lakások aránya mellett a kiadott építési engedélyek számát. A lakossági lakáscélú hitelállományának óriási növekedése miatt az eladósodás mértéke miatt nettótartozóvá vált a lakosság is a megtakarításaihoz képest. A forint árfolyam romlása ennek volt köszönhető, mivel külföldi pénzekből történt a finanszírozás. Az állam lakáscélú kiadásai lakástámogatásra 2001-ben 102 Mrd, 2005-ben 232 Mrd, 2006-ban 223 Mrd, 2007-es költségvetésben pedig 225 Mrd forint szerepel.
A lakásügy terén szemléletváltás következett be, elsősorban a támogatási rendszerben. A tulajdonszerzés helyett a lakhatást kívánják támogatni, ahol már a bérlakásban lakás támogatását is megjelenítik. El kell választani egymástól a lakáspolitikát és szociális lakáspolitikát, mely utóbbi alapvetően önkormányzati feladat. Kiemelt feladatnak tekintik a bérlakás lakbértámogatását. Dolgoznak a lakbér-támogatási pályázaton, melyre az önkormányzat pályázhat.
Lakáskódexről adott tájékoztatásban az előadó kiemelte, hogy, a három törvény, a társasházi, a lakásszövetkezeti és lakástörvény, működési ideje lejárt, korszerűsítésük szükséges. A három törvényből egy törvény készül, logikailag egymásra épülő rendszerben. Első olvasata már elkészült, reményeik szerint talán már ősszel a parlament elé kerül.
A panelpályázattal folytatódott előadása, az iparosított épületek energia-megtakarítására. Elavult korszerűtlen gépészeti rendszerek, rossz energiahatékonysági mutatószámok a jellemzőek. 2006-ban 1580 db pályázatot nyújtottak be, ez 73 ezer lakást érint, eddig 10 Mrd van elbírálva, nyáron pedig 5 Mrd elbírálása várható. Uniós előírás, hogy 2020-ig 20 %-kal kell csökkenteni a hagyományos energiahordozók felhasználását, és 50 % -ra le kell menni a széndioxid kibocsátásban. A felújítási program eredménye, hogy szebbek a városok, megújulnak városrészek, olcsóbbá válik a lakhatás.
A következő pályázati kiíráshoz az eddigi megvalósult felújítások értékelése van folyamatban. Az új pályázatnak a korábbi tapasztalatok feldolgozásának eredményét is figyelembe véve, szeptemberre kell meghirdethetőnek lennie, melyben a komplexitásra törekednek, beleértve a megújuló energiaforrásokat is. A hitelkonstrukciók bővülésére lehet számítani. A korábbi 1/3-os támogatási rendszer változatlan marad.

A konferencia háziasszonya ezután Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselőt kérte fel előadása megtartására. A képviselő úr bevezetőjében megköszönte a meghívást, közölte, hogy azzal a szándékkal jött, hogy világossá tegye a zavaros pontokat. Nem szabad ugyanis csodavárásra berendezkedni. Az Eu rafinált módon támogatja a lakástámogatásokat, világosan megmondja, hogy mire tud pénzt fordítani és mire nem. Kijelölték azokat a pontokat ahol több segítséget tud nyújtani, ahol nagy közösségi baj van, város, városrész, vagy régió számára, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy az Eu az én lakásomhoz tud adni pénzt, akkor az a válasz, hogy nem. A tényszerű valóság az, hogy a lakások döntő többsége magántulajdonban van, közösségi pénzt az unió magántulajdonra nem fordít. Eu pénzek csak akkor mozdíthatóak meg, ha megfelelő kormányzati, vagy regionális prioritásokba be van tervezve, viszont sem a költségvetési, sem gazdasági tervben nem szerepel a lakásügy. A társadalmi erőknek kell felemelnie a szavát ennek érdekében.
Magyarországon igen nagy keveredés van a fejekben, a tulajdonosok úgy viselkednek, mint a bérlők, a bérlők pedig, mint a tulajdonosok. Az öröm az enyém, a teher pedig másé. Még nem tisztult le, hogy a magántulajdonban a tulajdonos saját kötelessége a javításokat elvégeztetni. Fel kell készülni a globális klímaváltozásra, a fűtés mellett a hűtésből adódó költség számlája is meg fog jelenni. A korszerűsítéseknél figyelembe kell venni már a hűtés kérdését is. A távhő magas alapdíja ellen, mint az egyik szószóló, véleménye szerint, ha jól van csinálva, akkor kényelmes, gazdaságos és környezetkímélő. Külföldi példákat említett, de kihangsúlyozva, hogy ott viszont az épületek korszerűsítése megtörtént, mérhető a fogyasztás.
Az alternatív technológiák versenyképesek, ezeket kell közpénzből támogatni, de megválasztásuknál a környezetterhelés elkerülésére kell törekedni. A főtáv áraira vonatkozóan a fővárosnak szeptemberig kell rendezni az árakat, újratárgyalni a szerződéseket, kiküszöbölni a pazarlást. A lehető leghangosabban ki kell követelni, hogy a szolgáltatók tegyék fel az adataikat az internetre, hogy azok a külső szemlélő számára is világosak legyenek, mert információ hiányában a piac sem tud megmozdulni. Már most kell tervezni az energia-megtakarításhoz a fűtéskorszerűsítést, szigetelést, alternatív technológiákat. Bankok ma már 100%-ban is meg tudják hitelezni a felújítást. Zárómondatként mondta, hogy a legolcsóbb fűtés a takarékoskodás.
A következő előadást Dr. Váriné Dr. Kőnig Edit a Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztályának ügyosztályvezetője tartotta meg. Történelmi visszatekintésként a privatizálás kezdeti szakaszait, folyamatát elemezte. Minden lakás eladhatóvá vált, a műszaki állapotoktól függetlenül, ehhez hozzájárult a lakók félelme is a lakbér emelkedésétől. Olyan épületek is értékesítésre kerültek, amelyet 40 év elmaradt felújítás terhelt. A fővárosi önkormányzat nem kapott lakásvagyont, ennek ellenére a főváros rendeletet alkotott a társasházak támogatására, az első pályázati lehetőség csak a privatizáltak épületekre vonatkozott. Ekkor ez még csak 150 pályázatot vonzott, de már a harmadik bővített pályázatra 2300 db beadás történt. A pályázati rendszer kétszintű, szükség van a kerületi önkormányzat részvételéhez is. Amennyi támogatást nyújt a kerület, annyit főváros is hozzátesz, mely korábbiakban 25-30% volt, most 15-20%. Ma már nem csak a privatizált, hanem célcsoportos tanácsi beruházásban készült lakásszövetkezetek is kaphatnak támogatást.
A pályázati rendszer érdekessége, hogy vissza nem térítendő és kamatmentes hitelt is kérhet a társasház, ekkor jelzálogjogot jegyeztet be a főváros, 5 év a kifutási idővel.
A hallgatóság tájékoztatást kapott a pályázat kiírásban megfogalmazott tartalmi és formai követelményekről. Jellemző a mellékletek hiánya, a beadott pályázatoknál. Készül az a program, mely nyilvántartja a leadott dokumentumokat, pl. az alapító okiratot, nem kellene ismét beszerezni.
A keret szűkös ezért a hatóságilag előírt munkálatokra és a gáz alap,- illetve felmenő vezetékek felújítására van idén lehetőség. A lakástörvény módosításával azonban felszabadulhat az elkülönített számlán lévő pénz, és ha ez bejön, akkor még egy pályázatot tud kiírnia főváros, a teljes felújítási lehetőségek figyelembe vételével.
Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy a banki számlakivonat benyújtása igen fontos, mert csak arra a számlára utalhat a főváros, amely a társasház nevére szól. Előfordult, hogy a közös képviselő a saját számlaszámát nyújtotta be. Az idei pályázatok elbírálása június 30-ig várhatóan megtörténik.


Fritz Péter okleveles épület-gépészmérnök, fűtés-távfűtés szakmérnök, korábban vezető főtanácsos az iparosított technológiával épített épületek felújításának ésszerű tervezéséről adott teljes körű tájékoztatást, hogy mit, miért kell felújítani. Statikai szempontból a legjobb szerkezetű épületek. Épületenergetikai szempontból az épületek 53 %-a rossz, 37 %-a közepes, 10 %-a jó, a panel épületek a közepes kategóriába tartoznak. Komfort szempontjából a közvélemény rossz véleménye ellenére a kutatások alapján is a jobb minőségű épületek közé tartoznak. Lakhatóság és környezet szempontjából változó, vannak lakóparki szintűek, és városképi szempontból egysíkúak, lepusztultak. A sorrendiség vizsgálatánál a legsürgősebben elvégzendő feladatok az épület állapotától függenek, a leggyorsabban megtérülő munkák, a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje a pazarlás elkerülésére. Gyakorlatilag sminkelésről beszélhetünk, amikor kívülről kissé rendbe szedjük az épületet. A szinten tartó felújítás az alap és tartószerkezetet érinti. Az élettartam felénél kötelező a statikai állapot felülvizsgálata a szerkezetre és homlokzat szerkezetére. A vizsgálattól függően, ha az jó, akkor jön a másodlagos szerkezet felújítása, a fűtés, gépészet, nyílászárók. Szakemberhez kell fordulni a másodlagos szerkezetek felújításánál. Az európai unió előírja bizonyos esetekben, hogy az épületekre energia tanúsítványt kell készíteni. A nagyfelújításoknál, az energetikai rendszer lényeges megváltoztatása történik, tehát kötelezően be kell tartani a hőtechnikai előírásokat.
A panelépületek szerkezeti elemei mellett, a hőtechnikai tényezőkről, annak hatásairól is teljes körű tájékoztatást kaptak a résztvevők. A nyílászáró csere, illetve a homlokzat szigetelése önmagában nem eredményez megfelelő fűtés-megtakarítást, ha nem társul mellé a fűtés szabályozása. A helyes sorrendiség nyílászáró csere, hőszigetelés, fűtési rendszer javítása. Javul az épület hőtechnikai tulajdonsága, kevesebb energiát vesz igénybe az épület, megnő a fal hőmérséklete, ez energia-megtakarítással jár. Nyílászáró cserénél kötelező az előírt friss levegő mennyiségének a bevezetéséről gondoskodni. A másodlagos szerkezetek felújítási szükségessége mellett, melyek elévülési ideje 15-20 év, szó került az elektromos hálózatról is. Az önerő hiányánál a tető beépítése megoldja a hőszigetelés és a vízszigetelés problémáját.


A kéményekről a Kémény Zrt. vezérigazgatója Németh Sándor tájékoztatta a hallgatóságot. Előadását a levegő meglétének szükségességéről kezdte, a visszaáramlás veszélyéről, mint mondta az életvédelem nem mérhető anyagiakban. Elsősorban Székesfehérvár és Fejér megye vonatkozásában vannak tapasztalatai, ahol lehet pályázni gyűjtőkémények felújítására. A város és a megye óriási léptekkel halad a probléma megoldásában. A gyűjtőkémények alapvetően konstrukciós hibával kerültek beépítésre, fontos a szellőzők szabadon hagyása, a CO érzékelők biztonságot nyújtanak. A felújítás lehetőségei, furánflex technológia, a második az elsőre épül, de ventillátor beépítésével, a harmadik lehetőség pedig, hogy teljesen megszüntetik a gyűjtőkéményt, és egyedi kéményeket helyeznek el az adott keresztmetszetben. Az előnyök és hátrányok elemzésénél képekkel illusztrálta mondandóját.
A kémények mellett az előadás részét képezte a gyűjtőszellőzők köre, melyek a panelépületeket érinti. A gyűjtő szellőző csövekben lerakódott szennyeződés komoly s veszélyhordozó, a lerakódás rákkeltő anyagokat tartalmazhat, ezért tisztításuk szükséges és elengedhetetlen. A szellőzőcsőnek tűzvédelmi szerepe is van. A szellőzőmotor leállítása, különböző rákötések visszaáramlást idéznek elő, ezért az egész épületben érezhetőek a szagok. A szellőzőcsövek tisztításának menetét is ismertette Németh Sándor, melynek kezdete a videokamerával történő ellenőrzés, a vége pedig kitisztított csőben a fertőtlenítés, majd ismételt videofelvétel. A műveletet háromévenként érdemes megismételni.

Az OTP Bank Nyrt. képviseletében Köntös Péter a Lakossági Bankszámla és Betét Főosztály Termékszakértője az OTP Bankcsoport kínálatát ismertette. A lakástakarékpénztári termék, mint megtakarítási forma, hitel felvételére is alkalmas. A lakásszám szerinti maximális betét havi 60 ezer forint, de lehet ennél kevesebbet fizetni. A minimális megtakarítási idő négy év. Állami támogatás jár a lakástakarékpénztári konstrukcióhoz.
2006. április 1-jétől pedig a lakók által kötött egyedi szerződések a társasházra engedményezéssel felhasználhatóak nagyobb összegű felújítási munkálatokra. A forint alapú kölcsön kamata 4,5 % + 1 % kondíciójú hitel, a futamidő végéig változatlan marad.
Az OTP Bank 2003-ban kidolgozott egy terméket mely ma már egy hónap megtakarítási idő után lehetőség van arra, hogy a társasházak az általuk megkötött szerződés fedezete mellett jelzálog fedezet nélkül, tehát csak maga a lakástakarékpénztári szerződés fedezete mellett hitelt igényelhessenek. Viszonylag hamar hozzá lehet jutni ehhez a hitelhez. Például egy 28 lakásos épületnél legrövidebb és leghosszabb megtakarítási idő mellett, havi 1600 Ft/ lakás költség mellett 5 M forint megtakarítás érhető el.
Az előadó kitért a különböző lehetőségekre, így a Panel Plusz konstrukcióra, a különböző hitellehetőségekre, kombinált megoldásokra, melyek mellett gyakorlatilag önköltséges megoldásokkal végezhetőek felújítások.


A közbeszerzés szabályairól és az eljárásról Lencsés Attila, a Panel Centrum Kft. ügyvezetője, közbeszerzési szakértő, valamint Ádámné Egri Judit tartott előadást. A közbeszerzési törvényt kell alkalmazni azoknak, akik a törvény hatálya alá tartoznak. Ez lehet alanyi, tárgyi illetve beszerzési értékhatár feletti, nettó 15 millió forintot meghaladó. Akik a beszerzéseiket támogatás mellett valósítják meg, ott érvényesül a közbeszerzés. A társasházak, lakásszövetkezetek is ebbe a körbe tartoznak, mivel pályázati úton, központi költségvetési (állami, és/vagy önkormányzati) forrásból, támogatással végzik elé felújításaikat. Panelprogram esetén megnyert támogatásnál közbeszereztetni kell, 8 M feletti elnyert támogatásnál is közbeszerzést kell alkalmazni, és bruttó 108 M forintérték felett a közbeszerzés határidejét a törvény megszabja.
A közbeszerzés speciális versenyeztetési technika. Szabályait a törvény adta keretek között, előre meg kell határozni. Ezeket rögzítenie kell az ajánlati felhívásban, illetve ajánlati dokumentációban, melyeken már az eljárás során már nem lehet változtatni. Általában három fajta eljárást alkalmaznak, nyílt meghívásos, tárgyalásos, egyszerű eljárás keretében hirdetménnyel induló, vagy hirdetmény nélküli. Az eljárás indul vagy az értesítőben való megjelentetéssel, vagy közvetlen megküldéssel. Az eljárás fajtájának a megválasztása függ a piaci viszonyoktól, ha nagy létszámú a vállalkozói, beszállítói kör, akkor a meghívásos eljárásnál első körben megszűrhető, hogy kik azok, akiket felkérhetnek konkrét ajánlatételre, akik valóban meg tudják valósítani a beszerzést. Referenciát érdemes kérni és azt leellenőrizni.
Döntő az ajánlatkérő részéről a versenykiírásnál a feltételek a meghatározása. A törvény kiköti a megfelelési feltételeket, de érdemes kikötni a szerződéses és finanszírozási feltételeket, az eljárási időpontokat. Fontos a beszerzés tárgya és az ehhez kapcsolódó műszaki leírás. Korlátozni nem lehet a versenyt, hanem feltételeket lehet előírni. A pályázat rögzíti a műszaki tartalmat, a támogatáshoz előírt feltételeket, melyeket meg kell jelölni a vállalkozók részére. Az ajánlati felhívásban érdemes rögzíteni ezeket, a feltételeket. Az értékelésről kihangsúlyozták az előadók, hogy nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb. Pénzügyi alkalmasságnál tanácsos megvizsgálni, hogy mennyire stabil az ajánlattevő, hiszen neki elő kell finanszíroznia az építkezést.


Az utolsó előadást Mile Zoltán az Opifex Mérnök Szövetkezet vállalkozási igazgatója tartotta a sikeres pályázatkészítés feltételeiről és buktatók elkerüléséről.
Példaprojekten keresztül, egy 2005-ben megírt pályázat 2006-ban történő megvalósításának bemutatásával érzékeltette a különböző eljárásmódokat, a szükséges teendőket.
A téma előadója elmondta, hogy gyakorlatuk szerint a pályázaton induló társasházakat egy közösségbe fogják össze, mert így azok kedvezőbb érték- árarányban tudják megvalósítani a beruházásaikat, jobb feltételeket érhetnek el. A példában a projektre (25 házra) kb. 2 Mrd beruházási költséggel, maximális támogatás célt értek el, melyben lakásonként 1,2 M költség lett figyelembe véve. Komplex megvalósításokra került sor, mely az épületek teljes nyílászáró cseréjét, teljes külső hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítését, kazánházak teljes cseréjét, a lapos tető víz-és hőszigetelését, a legalsó fűtetlen szint födém cseréjét jelentette.
Nyílt közbeszerzési eljárásban, 1,5-2 hónap lefutási idővel a második hónap végén már az eredményhirdetésre és a szerződéskötésre került sor. A megvalósítás 7 hónap alatt történt meg, így a közbeszerzési idővel együtt 8-9 hó lezajlott a beruházás.
Az előadó tájékoztatta a hallgatóságot a pályázat szereplői mellett, a folyamat lépéseiről, az ellenőrzésen át a pénzügyi elszámolásig.
A társasháznak, mint pályázónak milyen előkészítői feladatai vannak, melynél fontos a cél meghatározása, hogy mire akarnak pályázni, milyen források állnak rendelkezésre, milyen önerőt tudnak biztosítani. A közös képviselőnek kell előterjeszteni a döntéseket, szükséges a tulajdonosközösség 80+1 % szavazati aránya. Gyakori hiba már az előkészítés szakaszában jelentkezik, hogy nem jól értelmezik a pályázatot. A pályázatkészítéshez számtalan dokumentumok szükséges. A dokumentáció összeállítása a helyszíni felméréssel kezdődik, mert ekkor lehet beazonosítani az épület jelenlegi állapotát. A felmérési tervek képezik a valós alapját a költségek meghatározásának, a műszaki koncepciók a tervezett felújítás megoldásának módját tartalmazzák, energetikai és hőtechnikai számításokkal. Az előadó felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy csak tervezői mérnöki költségvetést vegyenek figyelembe, a tévutak elkerülésére.
Végszóként hangzott el, hogy a pályázatkészítés komoly feladat, mely eldönti, hogy mennyire lesz sikeres a pályázat benyújtása.